SZCZYRZYC
Csaknem
nyolc évszázad telt el azóta, hogy a Ciszterciek egy Lengyelországból
Magyarországra vezető régi út mentén Szczyrzyc-en, a, a Stradomka patak
völgyében, a Ciecien hegy lábánál letelepedtek. Az utolsó Piasztok idejében
Szczyrzyc járási székhely volt. Ez a helyiség később a Szent Benedek Reguláját
követő szerzetesek állattenyésztő és földművelő munkájáról vált ismertté. Az
„Ora et labora” (Imádkozzál
és dolgozzál) szellemében a földművelés mesterei lettek. Ezzel
példaként szolgáltak nemcsak a szomszédságban, hanem messze környéken is.
A monostor alapítója Teodor Cedro, krakkói nádor (1234), akinek címerpajzsán a
griff madár látható. Jedrzejów-ból hívott szerzeteseket Ludzmierz –be.
Feltöretlen, szűzföldet adományozott nekik, hogy azt mezőgazdasági területté
alakítsák át. A szerzetesek az akkor még gyéren lakott vidéken az evangéliumot
hirdették, és az Üdvözítő Anyjának tiszteletére vezették az embereket.
Nem tisztázott, hogy Ludzmierzből miért telepedtek át Szczyrzycbe. Lehet, hogy a
tatárok, vagy rablók támadásai kényszerítették őket helyváltoztatásra a
kellőképpen nem védett monostorból. Ludzmierzben a plébána és a javak
felügyelete kb. a múlt század végéig a szerzeteseké maradt. A Ciszterciekre
jellemző az Isten Anyjának tisztelete. Erről tanúskodik a Ludzmierz-i Mária
szobor és Szczyrzycben az Istenanya kegyképe.
Az első lengyel pápa, II. János Pál mindkét helyen imádkozott. Egy krónikában
olvasható, hogy a Szűzanya Ludzmierz-i szobra és az Istenanya Szczyrzyci
kegyképe számára Romiszowski Apát 1727-ben koronákat és ruhákat rendelt egy
krakkói aranyművesnél. Ezért koronázta meg a szobrot II. János Pál pápa és ő
áldotta meg az arany koronákat is, melyeket Józef Glemp, Lengyelország prímása
helyezett el a Szczyrzyci kegyképre.
Az itteni Ciszterciek alapították a Nowy Targ nevű falut. Szaflary-ban várat
építettek. Művelt földdé változtatták Podtatrze-t, patakokat szabályoztak és
hidakat építettek. A fiatalokat nemcsak a hit igazságaira tanították, hanem
különféle mesterségekre is, főként olyanokra, melyek a földművelésben és a
kertészkedésben hasznosíthatók.
A könyvnyomtatás előtt a Ciszterciek saját kezűleg másolt, szép iniciálékkal és
képekkel díszített liturgikus könyveket használtak. Némelyik kódexen évekig
dolgozott egy-egy szerzetes. Akadt, aki a munkájára vonatkozó utalást is tett.
Pl. az egyik Szczyrzyci antifonáléban latinul ez olvasható: „Scribere
qui nescit nullum putat laborem. Tres digiti scribunt, et totum corpus
laborat.” Vagyis: „Aki nem ért hozzá, annak az írás nem munka. De bár
csak három ujj ír, az egész test küszködik.” Ebből arra lehet következtetni,
hogy rivalitás volt a monachusok és a szántóföldeken dolgozó szerzetesek
között, akik – a földművelők szemszögéből nézve – a könyvek másolását nem
tekintették munkának.
Lengyelország felosztása idején a Ciszterciek nagyon sokat szenvedtek. A megszállók több
apátságot kifosztottak; a Szczyrzyci ciszterciektől elvették földjeiket,
erdeiket. Megtiltották, hogy fiatalokat vegyenek fel a noviciátusba. Az
elnyomás enyhültével a ciszterciek – a középkori Trinum
mintájára – Szczyrzycen a földművesek gyerekei számára létesítettek
iskolát. Innen került ki a Podhale néven ismert író; Wladyslaw Orkan.
A hitleri megszállás idején – a szigorú tilalom ellenére – Lengyelország egész
területéről jött sok menekültnek adtak védelmet az apátság falai. A
szerzetesek celláit tantermekké alakították át, ahol titokban voltak
előadások, „földalatti” összejövetelek. 1945-ben a Ciszterciek ezt a tanítási
helyet magán-kollégiummá alakították át.
A kommunista hatóságok ezt az iskolát 1955-ben megszüntették, és bútorgyárat
építettek a homlokzati oldalra, hogy ’sorompót’ húzzanak a szerzetesek és a
fiatalok közé. Az 1939-45 közötti időben tanúsított rendkívüli bátorság
elismeréseként az apátságot a Virtute
militari érdemkereszttel tüntették ki.
solidarnos’c által
megszabadított Lengyelországban a Szczyrzyci Ciszterciek régi birtokaik,
szántóföldjeik és erdeik egy részét visszakapták (vissza-vásárolták) annak
reményében, hogy mezőgazdasági művelésben szerzett hagyományaikat ápolják.
1623 ig visszamenő régi krónikák szerint a Szczyrzyci ciszterciek valamilyen italt
is készítettek, pörkölt gabona, komló és más termények felhasználásával. Ez az
ital a ’cerevisia’ olyan szomjat oltó folyadék volt, mint manapság a tea, vagy
a kávé. Ma egy régi recept alapján olyan könnyű sört gyártanak, mint a
nyugaton ismeretes maláta-ital.
| 
